Kül-és beltéri fafelületeinknél gyakori igény hogy a felületet úgy kezeljük, úgy óvjuk meg a károsító hatásoktól, hogy annak természetes faerezete látható maradjon. Ha új, natúr fafelületről van szó könnyen kivitelezhető, ha régi, korábban már mázolt felületről akkor szinte lehetetlen. Alapvetően megkülönböztetünk méret tartó és nem méret tartó  faszerkezeteket, vastag és vékony lazúrokat, színes és színtelen anyagokat.

Méret tartóknak nevezzük a nyílászáró (ajtó, ablak) faszerkezeteket, melyeket sok esetben gyárilag kezelnek már valamilyen lazúranyaggal (természetesen ez sem örök élet, 4-5 évente ezt is javasoljuk egy réteggel felújítani, hogy a kopó rétege megmaradjon). Ezeknél a vastaglazúrt érdemes használni, mellyel egy jól tisztántartható törölhető felületet kapunk és a fa méret tartó szerkezete folytán nem kell aggódnunk nagyméretű repedések megjelenésétől ahol a víz a vastag lazúr mögé szivárogva feltáskásodást okozva, levelekben tolná azt le a felületről.

Nem méret tartó faszerkezetek (általában) az ereszdeszkázatok, orom deszkák, fa kerítés elemek, szaletlik és egyéb kerti fa építmények. Ezekhez ma már inkább a vékonylazúrokat ajánlják a gyártók is, melyek mélyen beszívódnak a fa felületébe, nem képeznek filmréteget - mint a vastaglazúrok – ezáltal a lepergés kockázata sem áll fenn.

 Mára a vékonylazúrok is megfelelő vízlepergetési tulajdonságokkal rendelkeznek az UV állóságon túl, egyes gyártók gombaölő adalékokkal rendelkező változatot is forgalomba helyeztek, így egy lépésben tudunk alapozni és fedőréteget képezni. Persze ettől még legalább 2 rétegben alkalmazzunk vékonylazúrt külső térben, főleg új faanyagok esetében! Itt szakmailag muszáj megemlítenem, hogy új fafelületek esetén én mindenképp egy gomba és penészölő szer impregnálásával javaslom kezdeni a rétegrendet, a „kettő az egyben” anyagokat pedig később, a felújító lazúrozáshoz ajánlom.

Színeknél fontos meg említeni, hogy bár a színtelen lazúrok is tartalmaznak UV védő adalékot, a színes termékek pigmentjeiknek köszönhetően még jobb UV állósággal rendelkeznek, ezért ha valaki természetes színében szeretné megtartani kültéri fafelületét mi azoknak is a legvilágosabb fenyő lazúrt szoktuk ajánlani a színtelennel szemben (több benne a pigment, jobb az UV állóság).

És egy érdekesség a végére: A kültéri favédelem „őshazájának” Skandináviát szokás megnevezni. Ott sok helyen látni– és persze itthon is - olykor évszázados oromzatot, ereszdeszkát meglepően jó állapotban. Természetesen kezelhették őket növényi olajokkal melyek mélyen beszívódtak a felületbe, és akkor tájt még az UV sugárzás, légszennyezés is bizonyára kevésbé károsította a felületet. De az is szerepet játszhat a hosszú élettartamban, hogy ezeket a felületeket még nem csiszolták teljesen simára. Úgymond „szőrösen” hagyták a fát, mely így könnyebben tudta leadni a nedvességet (amit ugye folyamatosan felvesz és lead az időjárás függvényében, ez által duzzad, majd összeszárad) a szőrökkel sokszorosa volt a felülete - amin keresztül „lélegezhetett” az anyag- szemben a mai simára csiszolt faanyagokkal. Szerintem ez is egyike lehet azon okoknak, hogy olyan jó kondícióban látni még régi fafelületeket. Persze mára a megnövekedett esztétikai igény a sima felületet kívánja, így hát favédő anyagainkat korszerűsítjük a kor követelményeihez.

www.kissfestes.hu